Kapubéllet belsejéből való lábazati rétegkő töredéke három bélletelem illeszkedésének helyével. Egyik végén törött, minden más oldalán eredeti megmunkálású. Elöl egységes tagolású, megszakítatlan attikai lábazati profil fut végig, a sarokrészeknél letöredezve. A párnatag mintegy 1 cm-el túlnyúlik a talplemezen, amelynek felső élén keskeny élszedés van. A profil szabadon álló felületei gondosan csiszoltak. A rétegkő alja és a szárkő mögötti függőleges oldal, valamint a kő teteje fogasvésővel egyenletesen megdolgozott felület, a falhoz csatlakozó, durván faragott hátoldal a szárkővel 45 fokos szöget zár be. A kő tetején világosan kirajzolódó függőleges bélletelemek illesztéséből lehet következteni a felmenő szerkezetre. A bal oldalon erős hasáb idomú elem - nyilvánvalóan szárkő csatlakozására előkészített - enyhén besüllyeszett illesztési felület látható két erőteljes négyszögű csaplyukkal és hozzájuk tartozó ólomvájattal. Az eredeti szerkezet rekonstrukciója szempontjából lényeges lehet, hogy a szárkő mélyített illesztési helyének peremét a kapu mögötti oldal felé nem alakították ki, aminek az lehet a magyarázata, hogy a lábazat a következő kövön végződött. A belső oldal függőleges illesztési megmunkálása is erre látszik utalni. A következő bélletsarok és a szögletben álló oszloprúd illesztési helyét bekarcolt kontúrvonalak jelzik. Az oszlopillesztésnél kerek, a bélletsarok hasábjának illesztésénél négyszögű csaplyukkal és ólomvájattal. A tagozatnak a Porta speciosához való kötése megalapozott feltételezés, de nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. A faragvány stílusa és megmunkálási módja egyértelműen a nyugati homlokzatburkolatot készítő műhelyhez kapcsolódik, a tagozat ráadásul a kapulábazatnak oroszlánszobron megfigyelhető ágyazási hézagjába is beleilleszhető. Ugyanakkor nem teljesen világos az a jelenség, hogy az ismert szárkőtöredék mélysége nem csak szélessége egyezik meg a lábazat tetején kivésett illesztési mélyedéssel. Emiatt kell arra gondolni, hogy a lábazathoz a belső oldalon mintegy 10 cm-es újabb tagozatszakaszt kellett illeszteni annak érdekében, hogy a lábazattal szárkő belső síkját elérjék. Lehetséges ugyanakkor, hogy ez a csatlakozó rész ennél nagyobb volt, ami a kapunak a Krey-féle metszetén és a Mathes által közölt alaprajzán látható belső kiszélesedése tehetett szükségessé. Amennyiben a lábazattöredék valóban a Porta speciosához tartozott, a teljes lábazati profilnak csak a felső mintegy kétharmadát képezte, a Klimó-kép a talplemez alatt még egy pálcataggal(?) kombinált alacsony, kiugró lemeztagot is ábrázol, amely ebben az esetben külön rétegkőként volt a szerkezetbe beépítve. A lábazat és a kapu összekapcsolása mellett szóló érv, hogy az esztergomi kőtöredékek között több fehér márványból faragott bélletoszlop- és bélletív-töredék található amelyek átmérője megegyezik a lábazati kövön megfigyelhető illesztési hely méretével, és nincs tudomásunk más olyan kapuról, amelyben fehér márvány oszlopokat alkalmaztak volna.
